Nyolc óriásmegye, százféle érdek

Nyolc óriásmegye, százféle érdek - így lehetne összefoglalni a romániai közéletet lefoglaló közigazgatási vita lényegét, amelynek kimenetele nem csupán az erdélyi magyarság jövőjét érintheti, hanem a különféle román politikai erők és érdekcsoportok közötti erőviszonyokat is alaposan átszabhatja.

Az erdélyi magyarság egységét jelentősen csorbíthatja a Traian Basescu által szorgalmazott átszervezés. Az államfő és az általa háttérből irányított Demokrata Liberális Párt (PD-L) kénytelen figyelembe venni a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) ezzel kapcsolatos álláspontját, mert a kérdés tétje a két párt további együttes kormányzása vagy a magyarok szervezetének esetleges kilépése a koalícióból.

A most folyó pártközi egyeztetések középpontjában két kulcsfogalom áll: a fejlesztési régió és a megye. Románia jelenlegi 41 megyéjét még a Ceausescu-rendszer alkotta meg. A diktatúrát elsöpörték, a megyék maradtak, az Európai Unió pedig a kilencvenes évek végén felszólította Romániát a fejlesztési régiók kialakítására.

Ennek nyomán született meg a nyolc fejlesztési régió, csakhogy az akkori független szakértők az RMDSZ szerint mesterségesen alakították ki a határokat, nem voltak tekintettel sem a helyi gazdasági potenciálra, sem a térségek hagyományaira, nem gondoltak az erős regionális azonosságtudat fontosságára.

A szövetség példaként hozta fel, hogy "természetellenes módon" tartozik ugyanahhoz a régióhoz Csíkszereda és Gyulafehérvár, hasonlóképpen "közösködik" egy régión belül Fehér és Kovászna megye, holott semmiféle hagyományos együttműködési tapasztalatuk nincsen. Egyazon régióban van a Fekete-tenger partján fekvő Konstanca megye a Kárpátok peremén lévő Vrancea megyével, noha - mint a magyar tisztségviselők hangsúlyozzák - "köszönő viszonyban sincsenek egymással". Ilyen értelemben korántsem csak román-magyar problémáról van szó - érveltek a magyarok.

Az RMDSZ ezért az utóbbi években saját tervet tett le az asztalra, amely a nyolc fejlesztési régió helyett tizenhat - szerinte sokkal életképesebb - régió létrehozását javasolja. Ennek szellemében például a három székelyföldi megye (Maros, Hargita és Kovászna) egy önálló fejlesztési régiót alkotna, amely a hagyományokon, a történelmi és kulturális összetartozáson alapulna.

Nem lehet csodálkozni azon, hogy a román politikai erők mind a mai napig szinte egyöntetűen elutasítják ezt a változatot, s az utóbbi hetekben egyértelműen kiderült, hogy a Székelyföld elnevezésről még egy brüsszeli képviseleti irodanyitás kapcsán sem akarnak hallani.

A PDL javaslata az átalakításra

Ilyen előzmények után lépett színre egyik pillanatról a másikra Traian Basescu saját átalakítási tervével, amelynek lényege, hogy a jelenleg létező nyolc fejlesztési régió a jövőben megyei hatáskört kapna, vagyis ötödére csökkenne a megyék mostani száma. A magyarság által elutasított mostani fejlesztési régiók tehát közigazgatási hatáskört is kapnának, sokak szerint tartósítva ezzel az említett ellentmondásokat.

A román média mindenesetre Basescu hatalmi játékát látja a háttérben, ilyen értelemben több olvasata is van annak, hogy miért rukkolt elő ilyen hirtelen az ország közigazgatását teljesen átszabó elképzelésével.

A megannyi spekuláció szerint Basescu így akarja megerősíteni a jelenlegi kormánypárt pozícióit, hiszen a nyolc óriásmegyében a megyei önkormányzati elnökök az eddigieknél nagyobb hatalmat kapnának, hatáskörük sokkal nagyobb területre terjedne ki. Általuk a PD-L kormánypártként nagyobb mozgástérrel rendelkezne a pénzek elosztása révén, a prefektusok így könnyebben tehetik "vazallusukká" a polgármestereket is a helyhatósági választások előtt.

Több vélemény szerint Basescu azért is sürgeti az átalakítást, mert tudja: a jövő évi helyhatósági választásokon a jelenlegi 41 megyéből talán ötben-hatban nyerhet a PD-L jelöltje, s már az is komoly erőt jelentene, ha a nyolc óriásmegye közül csupán hármat hódítanának meg e párt emberei.

Más kommentárok úgy látják: Basescu valóban csökkenteni akarja a bürokráciát, és meg akarja törni a helyi kiskirályok hatalmát. Minden pártnak - a PD-L-nek is - megvannak a maguk ellenérdekelt kiskirályai, tehát Basescunak várhatóan saját táborán belül is küzdenie kellene.

Az RMDSZ javaslata a fejlesztési régiókkal kapcsolatban

Vannak, akik az ország súlyos helyzetéről való figyelemelterelés szándékát látják az államfő kezdeményezésében. Mások arra gondolnak, hogy a romániai magyarság számára elfogadhatatlan közigazgatási térképpel az RMDSZ-t távolítaná el a kormányból. Megint más vélemények szerint viszont Basescu nagyon is szeretné megtartani a kormányban az RMDSZ-t, inkább azt akarja elérni, hogy a magyarokkal lehessen "alkudozni" a kisebbségi törvénytervezet román érdekek szerinti "finomítása" érdekében.

A kétpárti koalíció most borotvaélen táncol, hiszen egyik tagja sem akar engedni ilyen alapkérdésekben. Ha Basescu eredeti terve megvalósulna, a magyarság csaknem 90 százalékát befogadó északnyugati és központi óriásmegyékben a magyar nemzetiségű lakosság számaránya 30, illetve 20 százalék alá csökkenne.

Az eddigi jelzésekből ítélve az RMDSZ tisztségviselőinek nem túlságosan tetszik az államfő "kompromisszumos" javaslata sem, miszerint a nyolc óriásmegye mellett Hargita és Kovászna megye megmaradhatna két külön megyeként, s nem olvadna össze egy közigazgatási egységgé. Ez esetben az ugyancsak Székelyföld részét képező Maros megye és a Partium gyakorlatilag "felolvadna" az óriásmegyékben. A jövő évi választásokra való tekintettel ugyanakkor a román pártok egyike sem kívánja elfogadni a magyarok Székelyföldet közigazgatásilag is egyesíteni akaró elképzelését. A tét nagy, ezért a vita egyik szereplője sem mondhatja: nekem nyolc!